2013. február 28., csütörtök

Midász: kész, rajt!

Bocsánat a címbéli idétlen szójátékért, csupán azt szerettem volna jelezni vele, hogy A Midász Társaság című regényem kéziratát ma átküldtem a szerkesztőmnek. Ilyenkor sok minden megfogalmazódik egy író fejében, lehetetlen pontosan leírni az érzéseket. Van benne minden:

... kiüresedés: Félmillió karakter bekopácsolása után az ember szellemileg és fizikailag is elfárad. Úgy érzi, nem maradt több ötlet benne, mindent kiírt magából, és nem is szeretne többé írással foglalkozni. Pár nap múlva viszont azon kezd el gondolkodni, mi legyen a következő, feldolgozásra érdemes téma.

... kétely: Vajon jó-e, amit írtam? Elég érdekes-e? Elsősorban nekem, utána pedig a szerkesztőnek, végül pedig az olvasónak. Ha nekem tetszik, az kevés. Legfeljebb arra elég, hogy át merjem küldeni a szerkesztőnek. Ha a szerkesztőnek tetszik, az is kevés, legfeljebb arra elég, hogy a kiadó megjelentesse. A legfontosabb, hogy az olvasónak tetsszen, ám ha hozzá nem jut el... Erre való a reklám, meg a szóbeszéd. És ne hanyagoljuk el az első regény hatását sem: ha valaki olvasta, élvezte, akkor keresni fogja a másodikat is.

... keserűség. De csak módjával. Az utóbbi egy évben rengeteget írtam, sok jó kritikát kaptam, rosszat csak elvétve, néha csak irigységből, ám a "nagy áttörésre", amire a legtöbb író vágyik, még várnom kell. Persze, ilyenkor mindig eszembe jut Steve Berry, aki nyolcvanvalahány kiadótól kapott elutasítást, mire egy szóba állt vele. Én is elindult valamerre, de az irányból még nem látszik, hogy jófelé, vagy sem. Mit is mondhatok a magaménak? Néhány tucat hűséges Facebook-követőt, pár száz, ezer eladott példányt (pontos számaim még nincsenek), néhány médiamegjelenést. Körülbelül ennyi jut ma egy kezdő magyar írónak. A makedón összeesküvést 10-en csillagozták a Moly.hu-n, de a többi "sorstársam" sem áll jobban. Akik kb. velem egyidőben indultak, hasonló műfajban, ma a következőképp festenek: Réti László - Célpont Párizsban (3 csillagozás), Pintér Bence és Pintér Máté - A szivarhajó utolsó útja (19 csillagozás), Jurányi Zsolt - Az alvilág zsoldjában (16 csillagozás), felesleges is tovább sorolni. A listákat továbbra is Berry, Brown, King, Clancy, Frei, Koontz, Patterson és társaik vezetik.Talán, ha a kezdők nyomott áron, és magas példányszámban juthatnának el az olvasókhoz, akkor tényleg kiderülne, mire is képesek. Addig pedig marad a...

... bizakodás. Mert csinálni kell, és hinni abban, hogy előbb-utóbb "ránk kapnak" az emberek. Ha pedig nem, hát nem. De ki kellett próbálni.

4 megjegyzés:

  1. Hát remélhetőleg ránk kapnak! Kitartás :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Bence! Nekem nagyon tetszett a könyvötletetek (még az olvasása előtt vagyok), és örülök, hogy előzetesen szép reklámot kaptatok. Nem tudom, mennyire vagytok elégedettek a fogadtatással, de bízom benne, hogy folytatjátok. Egy, sőt két-három könyv után sem lehet még biztosan állítani senkiről, hogy szeretik-e az olvasók, vagy sem. Sok sikert nektek is!

      Törlés
  2. Most olvasom, Szabolcs, hogy a második regényed kéziratát elküldted a napokban a szerkesztődnek! Türelmetlenül várom a megjelenését! Remélem A Midász Társaság legalább olyan izgalmas és érdekes lesz, mint az első regényed!
    Tiszta szívből kívánom, hogy minél hamarabb megjelenjen a második regényed, s a pozitív fogadtatás se maradjon el!!

    Egykori magyartanárod: Kiss Éva Judit (..és orosz...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tanárnő! Köszönöm ezúton is a dicséreteket, igyekszem úgy írni, hogy akár hosszabb távon is ezzel foglalkozhassak.

      Törlés