Még egy kritika a Makedónról

Rég nem látott barátom, Balogh Péter, akit a 20 éves érettségi találkozó sodort ismét a közelembe, elolvasta A makedón összeesküvést, és kéretlenül is írt róla pár sor kritikát. Mivel meglehetősen jól sikerült (legalábbis sikerült úgy átírnom :), most ide is mellékelem. Egy szerzőnek fontos minden észrevétel, nem akarok egyet sem kihagyni. A hazai "könnyű műfajú" írókat általában széles körben elkerüli a kritika, pedig az olvasók léteznek, csak valamiért nem akarnak megszólalni. A Molyon kívül nem is ismerek egyéb olyat webhelyet, ahol tömegében lehetne ismertetőket olvasni. Íme a Péteré (köszönettel ismét):

"Végére értem a könyvnek, és minden elismerésem! El kell mondanom, hogy nem egyszerűen olvasói szemmel követtem a kalandokat. Régóta álmodozok arról, hogy én is könyvet írok. Valamikor '99-ben éreztem azt, hogy most még jobban akarok írni, mint eddig bármikor. Mondjuk egyelőre kérdéses, hogy mikor fogom elkezdeni - vagy, hogy egyáltalán el fogom-e kezdeni.

Na, de visszatérve a könyvedre, elmondom mi tetszett benne. Először is a szellemi színvonal: ebből a könyvből tényleg lehet tanulni. Jól olvasható történet. Én nagyon lusta vagyok olvasni, még abba is nagy nehezen kezdek bele, ami érdekel, és abbahagyok zseniális írásokat (mint pl. Szerb Antal - Utas és holdvilág). A könyvedből simán elolvastam 100 oldalt (ennyi olvasás után már bőven vakarózni szoktam :), úgy, hogy észre sem vettem, mennyit olvastam. Nem hittem, hogy ilyen gyorsan a végére érek.

A kultúrtörténeti thriller szerintem nagyon szerencsés választás. Szerintem ezt is nyugodtan sorolhatom a kedvenceim közé, erre pont a könyved világított rá. Nem azért nem olvastam eleddig ilyen könyveket, mert kerülöm őket, csak egyszerűen nem sodort elém ilyesmit az élet A makedón összeesküvés előtt."