Általában szívesen böngészgetem a Bookline havi sikerlistáját, de most először jutott eszembe, hogy megszámoljam, hány magyar szerző szerepel a Top 50-ben. Kissé meglepődtem, amikor a hazaiak 26-24 arányban nyertek, ráadásul a szerzők többnyire a saját (magyar) nevükön szerepeltek.
Ez viszonylag új tendencia, és úgy tűnik, az olvasók már nem berzenkednek a magyar szerzőktől, mindenféle műfajt elfogadnak tőlük. Hol vannak már azok az idők, amikor krimit csak angol nevű íróval lehetett eladni! Erről nemrég Bíró Szabi (Sub Rosa, Non nobis, Domine) is elmélkedett a Facebook-oldalán, de született róla egy érdekes bejegyzés a Könyvesblogon is. Számomra az a legizgalmasabb, amikor egy (ismert vagy kevésbé ismert) szerző álnév mögé bújik. Vajon kicsoda Kondor Vilmos? (Ld. Budapest-noir) Kicsoda Szeghalmi Lőrincz? (Levelek az árnyékvilágból) Ha belegondolunk, végül is teljesen mindegy, marketing szempontból viszont jót tesz egy könyvnek, ha az író körül némi misztikum lebeg. Persze, ezt is műfaja válogatja. Én pl. nem feltétlenül vennék meg egy olyan orvosi szakkönyvet, amelynek a szerzője sűrű homályba burkolózik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése