Az átlag

Amikor az ember könyvet ír, valószínűleg úgy gondolkodik, hogy az "átlagot" kellene megcéloznia. Például az átlagolvasót - ha létezik egyáltalán ilyen. Szerintem nincs, mert egy regény és egy olvasó egymásra találását millió dolog befolyásolja: reklám, pillanatnyi hangulat, tetszetős borító, ár, kedvenc téma stb. Pedig jó lenne, ha létezne átlagolvasó, akkor ugyanis létezne átlagízlés is, és ez jelentősen megkönnyítené a munkát. Elég lenne csak a jól bevált sablonokat alkalmazni, és a recept már működne is: vinnék a könyvet, mint a cukrot. Néha viszont épp az ellenkezője történik: az átlagtól eltérőre harapnak rá többen. Én tehát csupán abban az egyben vagyok biztos, hogy minden tökéletesen kiszámíthatatlan.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy olvastam mostanság pár cikket az "átlagos" regényekről. Leginkább itt a terjedelmet szokták meghatározni, mégpedig 60-100 000 szó mennyiségben (ez kb. 300-500 000 leütést ér). Jelentem, A makedón összeesküvés tökéletesen megfelel az igényeknek ebből a szempontból, hiszen kb. 80 000 szóból áll (angol mértékegységben, magyarban némileg kevesebből).

És végezetül álljon itt pár ismert regény terjedelme:

Harry Potter és a Főnix Rendje: 255 000 szó
Büszkeség és balítélet: 123 000
A Gyűrűk Ura: 455 000
A Legyek Ura: 60 000
Szép új világ: 64 000
Zabhegyező: 73 000
1984 (Orwell): 89 000
Üvöltő szelek: 108 000
Értelem és érzelem: 119 000
Száz év magány: 145 000
Jane Eyre: 184 000
Anna Karenina: 350 000
Elfújta a szél: 418 000
Háború és béke: 587 000